HÁY JÁNOS - HÁZASSÁGON INNEN ÉS TÚL
Egy olyan tragikomédia Háy élettársi kapcsolatokat boncoló kifürkészhetetlen és meglepő fordulatokkal teli színdarabja, a viszonyok egymásba gabalyodásával egyetemben, amiben minden néző azonosulni tud saját magával, nem csak filozófikus úton, globális értelemben, hanem saját tapasztalataiból merítkezve is, pontosan tud reflektálni, rádöbbeni saját magára, vígan kineveti a színpadon történteket és egyben saját magát is. A fő mozgató rugója a szereplők sorsainak a szerelem ellehetlenülése és a mindenkori házassági kapcsolatok változása. Felnőttek kétségbeesett fogócskái, melyet valószínűleg a házasságon belüli kommunikációs csapdák és érzéketlenségek indukálnak. A „házasságon túli” kapcsolatok, idegesítővé degradálódott szerelmesek mindennapjainak, ünnepeinek fáradt szomorúsága, szeretők miatti hazudozások kusza hálója. Meg talán az is, hogy itt Közép-Európában az élet értelmét, feladatát kutatva, elbizonytalanodtunk... Tanulunk, lakásra, számlákra, nyaralásra gyűjtünk, míg elérkezik a nyugdíjas évek bizonytalan, megalázó horizontja… Ennyi lenne az ember nagyszerű küldetése?
KATONA JÓZSEF - BÁNK BÁN
Magyarországon nincs itthon a király, (II. Endre) helyette az idegen (merániai) királynő, Gertrudis uralkodik- illetve Bánk bán kapja meg a királyi hatalmat, hogy intézkedjen. Gertrudis csak a saját nemzetéhez tartozóknak ad mindent, kizsigereli az országot, ők habzsolnak, míg a magyarok éhen halnak, megnyomorodnak. Bánk bánt elküldi "vidékre", hogy intézzen el valamit, addig pedig megpróbálja a JÓ HÍRÉT, a BECSÜLETÉT bemocskolni az udvarban. Melindáról, Bánk bán feleségéről az derül ki, hogy magányosan élt, amíg nem hozta őt fel Bánk az udvarba. Hátha itt a pompa és az udvari előkelőség szórakoztatja, van egy kisgyerekük is. Melinda ártatlan, együgyű, hűséges a férjéhez,de magányos az udvarban is- ezért akarja őt levadászni Ottó herceg, Gertrudis öccse. Ő a skalpot akarja mindenáron, Gertrudis pedig próbálja Melindát a kezére játszani. A legfőbb intrikus/köpönyegforgató/számító Biberach, aki végtelenül cinikus is, végül porokat ad Ottónak, hogy sikerrel járjon. Gertrudis akarja, hogy Ottó megkapja Melindát, de nem nézi jó szemmel, hogy hogyan akarja elérni a célját. Ezért Ottó Gertrudist elaltatja, Melindának nem tudjuk meg, hogy mit ad, de eléri vele azt, hogy lefektesse.
A VÉGTELEN TÖRDÉK - PILINSZKY JÁNOS
Az előadás gerincét Pilinszky versek alkotják, amelyek színházi szituációkban jelennek meg a néző számára. A verseket mondó színészek melett megjelenik egy zongorista és egy furcsa fehér, szinte már angyali lény, az idegenvezető. Általában 3-an vannak a színpadon és a versek között a versekből ihletődött fekete-fehér videómontázsok láthatóak, zongoravirtuózok kiséretében. Pilinszkyn keresztül pár hétköznapi nagy témát boncolgatunk, mint például a szerelem létjogosultsága, lehetségessége, milyensége, az emberi szeretet, a család, a magány, mindezeket Istenbe való hittel szembe állított örökös kételkedésen és keresésén keresztül mutatjuk be, amely olyan feszültséget hoz létre a műben, amelyet pilinszky is állít, hogy hiszek Istenben, de nem tudom hogy létezik-e, viszont érzem, hogy Isten is hisz ebben, de biztos vagyok benne, hogy nem tudja, hogy létezem. A kölcsönös hit és keresés ad kozmikus magasságot műveinek és előadásuknak is. A második felvonásban beszélgetést kezdeményezünk a nézőkkel, diákokkal az előadásról és Pilinszky költészetéről.
KÖTELEZŐK RÖVIDEN
Az előadás gerincét Pilinszky versek alkotják, amelyek színházi szituációkban jelennek meg a néző számára. A verseket mondó színészek melett megjelenik egy zongorista és egy furcsa fehér, szinte már angyali lény, az idegenvezető. Általában 3-an vannak a színpadon és a versek között a versekből ihletődött fekete-fehér videómontázsok láthatóak, zongoravirtuózok kiséretében. Pilinszkyn keresztül pár hétköznapi nagy témát boncolgatunk, mint például a szerelem létjogosultsága, lehetségessége, milyensége, az emberi szeretet, a család, a magány, mindezeket Istenbe való hittel szembe állított örökös kételkedésen és keresésén keresztül mutatjuk be, amely olyan feszültséget hoz létre a műben, amelyet pilinszky is állít, hogy hiszek Istenben, de nem tudom hogy létezik-e, viszont érzem, hogy Isten is hisz ebben, de biztos vagyok benne, hogy nem tudja, hogy létezem. A kölcsönös hit és keresés ad kozmikus magasságot műveinek és előadásuknak is. A második felvonásban beszélgetést kezdeményezünk a nézőkkel, diákokkal az előadásról és Pilinszky költészetéről.
Támogatóink
